Kár


 

Hazánk fölé is megérkezett az erdőtüzek füstje

A kaliforniai erdőtüzek füstje a Kárpát-medence fölé sodródott. Több kameránkon is jól látszódott.

 

" Hazánk fölé is megérkezett az USA nyugati partvidékén pusztító erdőtüzek füstje. A füstsávok jól kivehetőek voltak a szombat esti és a vasárnap reggeli műholdfelvételeken, de a felszínről is látható volt a füst jelenléte a felettünk lévő légkörben. 

Napkelte előtt kelet felé tekintve sárgás, a horiztonthoz közelebb barnás, vöröses sávokat lehetett megfigyelni. Fontos megjegyezni azonban, hogy a horizont feletti barnás, szürkés réteg, a légkör alsó 3 kilométer vastag rétegében felhalomozódó aeroszol részecskéknek köszönhetően jelenik meg. Az anticiklonális időjárást jellemző gyenge légmozgás miatt ugyanis nem keveredik át megfelelően a felszínközeli légréteg. Az erdőtüzek füstje nagyobb magasságban, (a LIDAR mérések szerint) 6500 méter fölött utazik az erős magassági szelek szárnyán."

https://www.idokep.hu/hirek/hazank-fole-is-megerkezett-az-erdotuzek-fustjefbclid=IwAR3sOHZXDjBViH86qY9mNNVDPAktaraP7gudmpcsPX1CnDq_019qaGYh65I


 

Elöntötte Szudánt a rekordmagas Nílus

"Történelme egyik legsúlyosabb áradása sújtja Szudánt. A Kék-Níluson még sosem mértek ekkora vízállást.

Hatalmas áradások sújtják Afrika egyik legnagyobb országát, Szudánt. Az esős évszak miatt rekord mértékben megáradt az Etiópiában eredő Kék-Nílus, melynek vízszinte elérte 17,57 méteres magasságot. Ilyen magas vízállást még nem mértek az országban. A Kék-Nílus ráadásul pont a főváros, Kharthoum környékén egyesül a Nílus másik nagy forrás ágával, a Fehér-Nílussal, így ezt a sűrűn lakott térségét különösen súlyosan érinti az áradás.

A megáradt folyó városrészeket öntött el, több mint 100 000 embernek kellett elhagynia otthonát. A hatóságok három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek országszerte."

https://www.idokep.hu/hirek/elontotte-szudant-a-rekordmagas-nilus


 

2020 szeptember 10. Kommentár nélkül...

Félelmetes!

Az alábbi videó például a híres San Franciscó-i Golden Gate hídnál készült szeptember 9-én.

https://twitter.com/sfchronicle?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1303736618436579328%7Ctwgr%5Eshare_3&ref_url=https%3A%2F%2F24.hu%2Ftudomany%2F2020%2F09%2F10%2Fkalifornia-bozottuzek-eg-narancssarga-mad-max-klimavaltozas%2F

Eli Harik wears a mask while gazing at the Bay Bridge and heavy orange skies due to nearby wildfires hanging over San Francisco on Wednesday, September 9 @sfchronicle
 

Játsszunk... addig jó, amíg csak játszunk?

A játékosítás rövid története - GAMIFIKÁCIÓ

"1.. rész - A sztori

A gamifikáció kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az oktatás, szervezetfejlesztés, vagy épp a marketing területén. A módszert nemzetközi szinten nagy rutinnal alkalmazzák, ám hazánkban még csak most kezdenek ismerkedni vele a vállalatok. Az ismerkedéshez viszont szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Végre eljött az idő, hogy megfejtsük, mégis mit jelent ez a módszer, és miért is érdemes alkalmazni. A sorozatunk első részében a gamifikáció történetét mutatjuk be.

  A gamification fogalma hazánkban annyira újszerű, hogy hivatalos magyar megfelelőt még nem találtak hozzá. A legtöbbször egyszerűen gamifikáció vagy játékosítás néven találkozhatunk vele. Több definíció is született már a jelentéséről, de a legjobban talán a következő jellemzés írja le a lényeget:A gamifikáció egy olyan eszköz, amivel az információkat játékos formában tudjuk közölni az élet olyan területein, melyek alap esetben nem tartoznának a játék fennhatósága alá. Mivel a játék egy olyan ösztönös magatartás, mely segíti az információk feldolgozását, az átélt élményeken keresztül azok tárolása tartósabbá válik.

Napóleontól a papírrepülőkig

De vajon mi hívta életre ezt a remek módszert? És miért számít akkora újdonságnak a metódus, mikor az emberek életéhez hozzátartozik a játékösztön mióta világ a világ? Nem szabad azt hinnünk, hogy a gamifikáció korunk sajátossága. Már Napóleon idejében is voltak kezdetleges próbálkozások, amelyek a játék mechanizmusaira alapoztak. A hadseregek élelmezésére a francia belügyminiszter versenyt hirdetett, a nyertes pedig 12.000 frank jutalmat kapott. Hosszú évek sikertelen próbálkozásai után végül Nicolas Appert, serfőzőmester és cukrász találta meg a megoldást. A játéknak köszönhetően már Pasteur előtt feltalálta a pasztőrizálási eljárást, így az ételek több mint 4 hónapon keresztül őrizhették meg a szavatosságukat. Később a reklámszakma egyik meghatározó alakja, Howard Gossage is próbálta kihasználni a játék erejét. Például az 1960-as években egy papírrepülő-versenyt szervezett, hogy egy légitársaságot reklámozzon. Ugyan ezek a próbálkozások inkább az ösztönös megérzésekre hagyatkoztak, de kitalálóik jól ráéreztek, hogy a szórakoztatás kulcsfontosságú, ha az emberek érzelmeire szeretnénk hatni. Korunk és elődeink játékosítási módszerében a legnagyobb különbséget a tudatosság jelenti. Míg korábban csak a megérzésekre lehetett hagyatkozni, mára már tudományos háttér szolgál támaszul, ami bizonyítja: a játékosítás hatékonyabb információfeldolgozást eredményez.

A nagy játéksztori

Az elméleti alapok lefektetését a 20. század pszichológusainak és kutatóinak köszönhetjük. Az előző évszázadban rengeteg értekezés jelent meg, melyek az emberi motivációra, valamint a játék pszichológiájára fókuszáltak. Ezek az értekezések remek táptalajt jelentettek a gamifikáció felszínre töréséhez. 

Charles Coonradt, a gamifikáció ősapja ekkor alapította meg a Game of Work konzultációs céget, majd 1984-ben adta ki azonos című könyvét. Charles Coonradt egy egyszerű kérdésből indult ki: miért költenének az emberek arra, hogy keményen dolgozhassanak, ahelyett hogy ott dolgoznának keményen, ahol megfizetik őket?"

 

https://gamifikacio.blog.hu/2017/04/06/mi_is_az_a_gamifikacio?fbclid=IwAR0jc3-siqzhwq5_r91gJ2zA9ts1bk_ssywmSDJdYQqhIDqq-VimbkqQvcU

 

Miért nem ütköznek össze 80 milliós rajban sem a sáskák? A válasz autókban is jól jöhet.

"Nagyobb eséllyel kerülhetik el az önvezető autók a baleseteket, ha amerikai kutatóknak sikerül továbbfejleszteniük nemrég létrehozott rendszerüket: a sáskák agyának, illetve látásának működését próbálják meg leutánozni.

  Az önvezető autók biztonságához – ami alapfeltétele a tömeges elterjedésének szükséges, hogy az emberi vezetők szintjén, sőt még azoknál hatékonyabban is képesek legyenek ütközések elkerülésére. Ennek elérése érdekében a kutatók igen változatos területen keresik a megoldást a problémára, Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai például sáskák agyát vizsgálják.

Nature Electronics szaklapban megjelent tanulmányban amellett érvelnek, hogy a sáskák a rovarok között egyedülállóan jól navigálnak nagy tömegben is, melynek hátterében egy látóneuron (Lobula Giant Movement Detector, LGMD) áll. Annak segítségével képesek arra, hogy ne ütközzenek egymásnak még akkor sem, ha épp egy 80 milliós rajban repülnek egyik helyről a másikra – írja az Interesting Engineering.

Az idegsejt a kulcsa annak, hogy az állat a közelben lévők méretének monitorozásával egyfelől érzékeli a köztük lévő távolságot, másrészt a társ(ak) repülési sebességét, és összehasonlítja azt a sajátjával.

Mivel a sáskák összetett szeme miatt meglehetősen nagy látószöggel rendelkeznek, ezek a tényezők elegendőek ahhoz, hogy elkerüljék az egymással való ütközést. Az LGMD által adott reakció ugyanis túl közeli helyzetben arra készteti az állatot, hogy megváltoztassa repülése irányát.  ( Fotó: © Bagosi Zoltán - Fővárosi Állatkert )

Az amerikai tudósok most ezt a biológiai rendszert próbálják minél valósághűbben leutánozni. Ehhez egy 0,001–0,005 milliméter nagyságú, a fény érzékelésére szolgáló receptort sikerült egy kis memórialapkára ültetniük. A megoldás korábbinál kisebb és kevesebb energiát fogyasztó modult és szenzorokat eredményezett, ami a fejlesztők szerint hatékonyabbá teheti az önvezető autók számára a balesetek elkerülését."

https://hvg.hu/tudomany/20200831_saska_szeme_lgmd_idegsejt_onvezeto_auto?fbclid=IwAR3Z7qlMTgftP2PGhm2mCAhPQN7FslQi-AGjxeGr72sfE0Sc3XGIDqDV-Mc


 

Történelmi felfedezés: Ezékiás király palotájára bukkantak Jeruzsálemben

"A 2700 ÉVES PALOTÁT A BABILONI SEREGEK ROMBOLTÁK LE, MAJD TEMETTÉK A FÖLDBE

  Történelmi felfedezés: Ezékiás király palotájára bukkantak Jeruzsálemben Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. 7. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók.

A Jeruzsálem mai óvárosától 2 kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) Jakov Billig vezetésével már tavaly novemberben felfedezte a palota romjait, amikor egy új látogatóközpont alapjait kezdték ásni.

JERUZSÁLEM ELFOGLALÁSAKOR ROMBOLTÁK LE

Doron Spielman, a Dávid Városa Alapítvány vezetője szerint az óváros falain kívüli grandiózus épület megtalálása életre szóló felfedezés. A leleteket bemutató sajtótájékoztatón jelen volt Hili Tropper kulturális miniszter is."

https://www.hetek.hu/cikkek/online/tortenelmi-felfedezes-ezekias-kiraly-palotajara-bukkantak?fbclid=IwAR21zW6BUOH8PzTZ6Fbg-ahA3RL6Kom2KnpCXhsLKkagcwdhKiRkDmdBySg


 

Kommentár nélkül 2020.08.31.

2015. 08 .31. Keleti pályaudvar. Megérkeztek...

Öt évvel ezelőtt történt.  (Fotó: -ta)


 

Kommentár nélkül

Látkép Cameron Parish-ban, Luisianában miután áthaladt a Laura ciklon 2020. augusztus 28-án

 Cameron Parish, Louisiana, Laura ciklon után, 2020. augusztus 28-án. Fotó: Elijah Nouvelage / Reuters 

 


 

"I have a dream" – "Van egy álmom" – A teljes beszéd magyar fordítása

1963. augusztus 28-án mondta el Martin Luther King a világ egyik leghíresebb beszédét.

 

 " Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek, olyan esemény ez, amely a szabadságvágy legnagyszerűbb megnyilatkozásaként fog bevonulni hazánk történelmébe.
Száz évvel ezelőtt egy nagy amerikai – most az ő árnyékában állunk – aláírta a rabszolga-felszabadító törvényt. Ez a nagy horderejű határozat a reménység messzire ellátszó jelzőfényét villantotta fel olyan néger rabszolgák milliói számára, akiket már elsorvasztott a reménytelenség. Úgy érkezett, mint boldog virradat, mely véget vet a fogság hosszú éjszakájának.
Száz évvel később azonban szembe kell néznünk azzal a tragikus ténnyel, hogy a négerek ma sem szabadok. Száz évvel később a négerek életét még mindig béklyóba verik a faji megkülönböztetés bilincsei és láncai. Száz évvel később a négerek a szegénység magányos szigetén élnek, miközben körbeveszi őket a jólét óceánja. Száz évvel később a négerek az amerikai társadalom homályos zugaiban sorvadoznak, és számkivetettként élnek saját országukban. Ma tehát azért vagyunk itt, hogy a világ elé tárjuk ezt a megdöbbentő állapotot.
Voltaképpen azért jöttünk hazánk fővárosába, hogy beváltsunk egy csekket. Köztársaságunk megteremtői az Alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat nagyszerű szavainak írásával aláírtak egy kötelezvényt, melynek örököse lett minden amerikai. Ez a kötelezvény arra tett ígéretet, hogy minden ember biztosítékot kap az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való elidegeníthetetlen jogára.
Mára kiderült, hogy színes bőrű polgárait illetően Amerika nem tesz eleget a kötelezvényének. Amerika nem tartja tiszteletben szent kötelességét, hamis csekkel fizetett néger népének; olyan csekkel, amely “elégtelen fedezet” megjelöléssel érkezett vissza. Mi azonban nem akarjuk elhinni, hogy az igazság bankja csődbe ment. Nem akarjuk elhinni, hogy azokban a hatalmas páncéltermekben, melyekben a nemzet lehetőségeit őrzik, nincs elegendő fedezet.
Eljöttünk hát, hogy beváltsuk ezt a csekket, mert e látra szóló csekkre fizetik ki nekünk a szabadság és az igazságszolgáltatás biztonságának vagyonát. És azért is jöttünk el e megszentelt helyre, hogy emlékeztessük Amerikát a most rettenetes sürgősségére.
Fényűzés volna kivárni, míg csillapodnak indulataink, vagy ráfanyalodni a fokozatos fejlődés nyugtató gyógyszerére. Most jött el az ideje, hogy valóra váltsák a demokrácia ígéreteit. Most jött el az ideje, hogy a faji megkülönböztetés sötét és kietlen völgyéből kijussunk a faji igazságosság napsütötte útjára. Most jött el az ideje, hogy Isten minden gyermeke előtt kinyissák a lehetőségek kapuját. Most jött el az ideje, hogy eljuttassuk nemzetünket a faji igazságtalanság futóhomokjáról a testvériség kemény kősziklájára.
Végzetes lenne a nemzet számára, ha nem venne tudomást a pillanat sürgetéséről, ha alábecsülné a négerek elszántságát.
A négerek törvényes rosszkedvének e tikkasztó nyara nem múlik el addig, míg el nem jön a szabadság és az egyenlőség éltető ősze. 1963 nem a vég, hanem a kezdet. Ha az ország, szokása szerint, megint visszatér napi foglalatosságához, kellemetlen ébredésük lesz azoknak, akik abban reménykednek, hogy a négerek kiengedték a gőzt, és majd újra megnyugszanak. Sem nyugalom, sem békesség nem lesz addig Amerikában, amíg a négerek polgárjogát nem ismerik el. A lázadás forgószele mindaddig alapjaiban rázkódtatja meg országunkat, míg fel nem kél az igazság fényes napja.
De van mondanivalóm népemnek is, melynek lába alatt ég a küszöb, hogy bejusson végre az igazság palotájába.
Miközben jogos helyünk eléréséért küzdünk, nem eshetünk az igazságtalan cselekedetek bűnébe. Ne a keserűség és a gyűlölet poharából csillapítsuk szabadságszomjunkat. Nekünk mindig a méltóság és a fegyelem magaslatain kell megvívnunk harcainkat. Nem engedhetjük meg, hogy építő tiltakozásunk fizikai erőszakká silányuljon. Újra és újra fel kell emelkednünk abba a fenséges magasságba, ahol a testi erőre lelki erővel tudunk válaszolni.
A négerek közösségében tapasztalható újfajta nagyszerű harci szellem nem vezethet a minden fehérrel szembeni bizalmatlansághoz, mert fehér testvéreink közül sokan – ahogy mai, itteni jelenlétük is bizonyítja – tudatára ébredtek, hogy sorsuk össze van kapcsolva a mi sorsunkkal, és szabadságuk kibogozhatatlanul össze van kötve a mi szabadságunkkal. Egyedül nem mehetünk.
És mivel megyünk, meg kell fogadnunk, hogy előre fogunk haladni. Nem fordulhatunk hátra. Egyesek örökösen azt kérdezik a polgárjogi harcosoktól: “Mikor lesztek végre elégedettek?”
Addig nem lehetünk elégedettek, amíg a rendőri kegyetlenség kimondhatatlan rémtetteinek négerek az áldozatai. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg fárasztó utazásoktól elnehezült testünk nem pihenhet meg az utak mentén álló motelekben és a városok szállodáiban. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg a négerek mozgása alapvetően egy kisebb gettóból egy nagyobb gettóba költözésben merül ki. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg egy Mississippiben lakó néger nem szavazhat, és amíg egy New York-i néger azt hiszi, hogy neki nincs miért voksolnia.
Nem, nem vagyunk elégedettek, és nem is leszünk azok egészen addig, amíg az igazság úgy nem zúdul alá, mint a vizek, s a jogosság, mint a hatalmas áradat.
Nem feledkezem meg róla, hogy vannak köztetek, akiket nagy próbatételek és szenvedések küldtek ma ide. Vannak, akik szűk börtöncellákból érkeztek. Vannak, akik olyan vidékekről jöttek, ahol szabadságvágyukat vad üldöztetés és rendőri kegyetlenkedés fojtja el. Ti vagytok a teremtő szenvedés kipróbált katonái. Abban a hitben folytassátok a munkát, hogy a meg nem érdemelt szenvedésben megváltó erő rejlik.
Mindnyájan azzal a tudattal menjetek vissza Mississippibe, Alabamába, Dél-Karolinába, Georgiába, Louisianába, modern nagyvárosaink nyomornegyedeibe és gettóiba, hogy ez a helyzet valamiképpen meg tud és meg fog változni. Ne merüljünk el a kétségbeesés tengerében.
Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomba.
Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: “Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”
Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.
Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni.
Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.
Van egy álmom.
Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.
Van egy álmom.
Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember.
Ez a mi reménységünk. Ezzel a hittel térek vissza Délre. Ezzel a hittel képesek leszünk kifaragni a kétségbeesés hegyéből a reménység kövét, ezzel a hittel gyönyörű szimfóniává változtatjuk nemzetünk fülsértően hamis hangjait. Ezzel a hittel és abban a tudatban, hogy egy napon szabadok leszünk, tudunk majd együtt dolgozni, együtt imádkozni, együtt harcolni, együtt börtönbe vonulni, együtt kiállni a szabadság mellett.
Ez lesz az a nap, amikor Isten valamennyi gyermeke együtt, új tartalommal énekelheti: “Hazám, én rólad, a szabadság édes országáról énekelek. Ország, ahol atyáink haltak, a zarándokok büszkesége, minden hegyoldalról zengjen a szabadság!”
Márpedig Amerika csak akkor lehet nagy nemzet, ha ez igazzá válik. Zengjen hát a szabadság New Hampshire csodás dombtetőiről! Zengjen a szabadság New York fenséges hegyeiről! Zengjen a szabadság a Pennsylvaniai Allegheny csúcsairól! Zengjen a szabadság Colorado hófedte Sziklás-hegységéről! Zengjen a szabadság Kalifornia kerekded hegyormairól! De nemcsak róluk: zengjen a szabadság Georgia Kőhegyéről is! Zengjen a szabadság Tennessee Őrhegyéről! Zengjen a szabadság Mississippi minden dombjáról és halmocskájáról. Minden hegyoldalról a szabadság zengjen!
Ha szabadság zenghet, ha engedjük, hogy a szabadság zengjen minden faluból és minden falucskából, minden államból és minden városból, akkor közelebb hozhatjuk azt a napot, melyen Isten minden gyermeke, feketék és fehérek, zsidók és pogányok, protestánsok és katolikusok kézen foghatják egymást, s együtt énekelhetik a régi néger spirituálét: “Végre szabadok! Végre szabadok! Hála a Magasságos Istennek, végre szabadok vagyunk!”

http://rabbi.zsinagoga.net/2017/08/29/i-have-a-dream-van-egy-almom-a-teljes-beszed-magyar-forditasa-es-a-teljes-filmfelvetel/


 

Alkategóriák