ILYEN RÉGI?

A legősibb folyamatosan lakott város 34 ezer éves

   "Természetesen nem emberek építették, hanem termeszek, és ők is lakják, a vizsgálatában pedig magyar kutatók is részt vettek.

A termeszváros Dél-Afrikában található, és a Microhodotermes viator nevű faj hozta létre, tartja fenn. Ezek az apró állatkák kiváló, szerves anyagokban gazdag talajt hoznak létre az akár 40 méteres átmérőt is elérő, 2 méterre kidomborodó váraikban. E termeszvárak nem a közismert tornyos típusúak, hanem inkább a halomsírokra emlékeztető alakúak. A Science of The Total Environment folyóiratban publikált kutatásról a The Conversation számolt be.

Egy dél-afrikai és magyar kutatókból álló csoport ezeket a termeszvárakat vizsgálta meg tüzetesen, a kormeghatározásokat a debreceni Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központ (IKER) munkatársai végezték. Az efféle termeszvárak a szénmegkötés természetes helyszínei is, így ez is izgalmassá teszi őket. A termeszek lakta területen számos efféle halom található, ezeket még műholdas térképen is láthatjuk a terület 20 százalékát is elfoglalják egyes régiókban."

FORRÁS: https://ng.24.hu/termeszet/2024/10/21/a-legosibb-folyamatosan-lakott-varos-34-ezer-eves/


 

ELFOGY AZ EMBER?

"Az elnéptelenedés kora

Túlélni egy szürkévé vált világot

   Bár még kevesen látják, hogy eljön, az emberek hamarosan belépnek a történelem új korszakába. Nevezzük ezt "az elnéptelenedés korának". Az 1300-as évek fekete halála óta először csökken a bolygó népessége. De míg az utolsó összeomlást egy bolhák által hordozott halálos betegség okozta, a közelgő teljes mértékben az emberek döntéseinek köszönhető.

A születési ráta zuhanásával egyre több társadalom halad a mindent átható és határozatlan elnéptelenedés korszakába, amely végül az egész bolygót magában foglalja. Ami előttünk áll, az egy olyan világ, amely zsugorodó és...

FORRÁS: 

https://www.foreignaffairs.com/world/age-depopulation-surviving-world-gone-gray-nicholas-eberstadt


 

ATOMIUM

"Az első koherens kép kvarkokból és gluonokból álló atommagról

   Az atommag protonokból és neutronokból áll, olyan részecskékből, amelyek a gluonok által kötött kvarkok kölcsönhatása révén léteznek. Úgy tűnik tehát, hogy nem lehet nehéz reprodukálni az atommagok összes tulajdonságát, amelyeket eddig csak kvarkok és gluonok felhasználásával végeztek nukleáris kísérletekben. Azonban csak most sikerült ezt egy nemzetközi fizikuscsoportnak megtennie.

Majdnem egy évszázad telt el az atommagok fő összetevőinek, a protonoknak és a neutronoknak a felfedezése óta. Kezdetben az új részecskéket oszthatatlannak tekintették. Az 1960-as években azonban felmerült, hogy kellően nagy energiákon a protonok és neutronok felfedik belső szerkezetüket – a kvarkok jelenlétét, amelyeket folyamatosan gluonok tartanak össze.

Nem sokkal ezután kísérletileg megerősítették a kvarkok létezését. Ezért meglepőnek tűnhet, hogy sok évtized elteltével senki sem tudta kvark-gluon modellekkel reprodukálni a nukleáris kísérletek eredményeit alacsony energiákon, amikor csak protonok és neutronok láthatók az atommagokban."

forrás: First coherent picture of an atomic nucleus made of quarks and gluons (phys.org)


 

ÖSSZEFÜGGÉS

Idén Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapják a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

"Október 14-én, hétfőn kihirdették, hogy idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat három, az Egyesült Államokban kutató szakembernek ítélik oda.

   Acemoglu, Johnson és Robinson kutatása rámutat, hogy a gyenge jogállamisággal és a lakosságot kizsákmányoló intézményrendszerrel működő országok gazdasága nem ért el akkora növekedést, mint az ezeken a területeken jól teljesítő államok.

    A jólét és a társadalmi intézmények kapcsolata egészen a gyarmatosítás idejéig visszavezethető. A szakemberek szerint a legszegényebb gyarmatokon a gyarmatosítók olyan intézményrendszereket vezettek be, amelyek segítették a felzárkózást – ezek azok, amelyek a mai napig mintául szolgálhatnak az inkluzív intézményrendszer felépítéséhez.

Azok az államok azonban, ahol a rövid távú hasznot tartják szem előtt a politikai vezetők, elszegényedhetnek, gazdasági növekedésük pedig jellemzően megfeneklik. A pozitív változások helyett itt az erőforrások apadására kell számítani a Nobel-emlékdíjjal kitüntetett közgazdász szakértők szerint.

A kutatás azonban arra is rávilágít, hogy ezek a káros folyamatok nem feltétlenül maradnak fenn a végtelenségig: a kiszipolyozott országok lakossága kikövetelheti a vezetőitől a demokratizálódás feltételeinek megteremtését. A hiteltelen ígérgetés átfordulhat abba, hogy a lakosok végül elérik azt, hogy a politikai vezetés átadja a hatalmat, és elindulnak a demokratikus folyamatok az országban. Ez több korábbi gyarmat esetében is hasonlóan zajlott, és szegényebb országoknak reményt adhat a felzárkózásra.

Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottságának elnöke szerint napjaink egyik legnagyobb kihívása az országok közötti jövedelmi különbségek csökkentése. A díjjal kitüntetett szakemberek kutatása megmutatja, hogy ebben a folyamatban a társadalmi intézményeknek is óriási szerepük lehet."

forrás: Idén Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapják a közgazdasági Nobel-emlékdíjat (qubit.hu)

 

HOGYAN LÁTHATJUK A JÖVŐT?

Ehud Barak, volt izraeli miniszterelnök a közel-keleti válság okán nyilatkozott a sajtónak.

Részlet a The Guardian-ből:

  "Miközben Barak úgy véli, hogy a kedd esti iráni katonai támadásra adott jelentős izraeli katonai válasz elkerülhetetlen és indokolt, azzal érvel, hogy a regionális háborúba való sodródás sokkal korábban elkerülhető lett volna, ha Netanjahu nyitott lett volna az Egyesült Államok által támogatott tervre, hogy arab támogatást szerezzen a háború utáni gázai palesztin kormánynak a Hamász leváltására. Ehelyett Izrael hivatalban lévő miniszterelnöke ellenzett minden olyan politikai megoldást, amely elismerte a palesztin szuverenitást.

"Úgy gondolom, hogy az erős válasz elkerülhetetlen. Ez nem jelenti azt, hogy egy évvel ezelőtt meg volt írva a mennyben, hogy ez meg fog történni" – mondta Barak. "Valószínűleg több lehetőség is volt arra, hogy korlátozzuk ezt a konfliktust, mielőtt valami teljes körű közel-keleti összecsapássá vált volna. Olyan okokból, amelyeket semmilyen stratégiai gondolkodással nem lehet megmagyarázni, Netanjahu elutasított mindenféle vitát arról, amit "másnapnak" nevezünk.

"Nem hibáztatom az egész eseményért Netanjahut. Ez alapvetően a Hamász, a Hezbollah és Irán hibája," – mondta Barak. De ennek ellenére felelősségünk, hogy egy bizonyos veleszületett logika szerint cselekedjünk, amely megérti a helyzetet, a lehetőségeket és a korlátokat. Van egy régi római mondás: "Ha nem tudod, melyik kikötőbe akarsz eljutni, semmilyen szél nem fog odasodorni."

forrás: Israel may launch ‘symbolic’ attack on Iran nuclear facilities, says Ehud Barak | Israel | The Guardian



 

ZAKLATOLGATÁS

"A holland bíróság pénzbírságot szabott ki az első ítéletben a szexuális zaklatásról szóló új törvény alapján

  Egy holland bíróság pénzbírságot szabott ki egy férfira, amiért zaklatott és megfélemlített egy nőt egy rotterdami utcán, ez az első ítélet a nyilvános helyeken történő szexuális zaklatás elleni új törvény alapján.

A 33 éves férfit szerdán 100 eurós (84 font) pénzbírsággal sújtotta a rotterdami bíróság, hónapokkal azután, hogy azzal vádolták, hogy csípőn fogott és megfogott egy nőt az utcán. A bíróság további 180 eurós pénzbírságot szabott ki, ha bűnismétlésen érik.

 

A törvény júliusban lépett hatályba Hollandiában, büntetést szabva ki a nem kívánt érintésekért, nem megfelelő megjegyzésekért vagy gesztusokért.

A holland jogszabályok a korábban olyan városokban bevezetett helyi kezdeményezésekre kívánnak építeni, mint Amszterdam. Az európai országok, köztük Franciaország, Portugália és Belgium hasonló törvényeket vezettek be, bár ezek végrehajtása nagyon eltérő.

Hollandiában újságírók és bámészkodók gyűltek össze a bíróságon, hogy meghallgassák az úttörő döntést. A bíróság kimondta, hogy a férfi a beleegyezése nélkül és "ijesztőnek, bántónak és megalázónak tekinthető módon" érintette meg a nőt.

A bíróság foglalkozott az utcai zaklatás szélesebb körű hatásaival is. "Ha valaki ilyen módon szexuálisan megfélemlít valakit az utcán, az emberek nem érzik magukat biztonságban, és megakadályozzák, hogy önmaguk legyenek a nyilvánosság előtt" – áll a jelentésben. "A szexuálisan megfélemlítő viselkedés gyakran adaptív viselkedéshez vezet. Az emberek más helyekre mennek, vagy másképp kezdenek öltözködni vagy viselkedni. Ez hatással van a közéletre."

forrás: Dutch court fines man in first conviction under new sexual harassment law | Netherlands | The Guardian


 

ROSH HASHANAH

"Október 2-án kezdődik a kétnapos újévi ünnep. Az 5785. év elejére a zsinagógák különleges programokkal készülnek és lakomával várnak mindenkit.

 

 Eljött a zsi­dó naptár évfordulója ros hásáná, ezzel véget ér a teremtés 5784. éve és kezdetét veszi az 5785. esztendő – a számítás kezdete: a világ teremtése. A zsidó újév, a ros hásáná (ראש השנה) pontos fordítása nem azt jelenti, hogy új év, hanem azt, hogy az év feje. Ahogy a fej (az elme) határozza meg a test működését és az ember tetteit, úgy befolyásolják a ros hásánákor elmondott imák és jó cselekedetek az egész elkövetkező esztendőt. Ezért úgy tartják, érdemes jól kihasználni ezt a két napot! A ros hásáná az egész világon kétnapos, az első nap mindig szeptember 6. és október 5. közé esik."

Újévi programok 

október 2-án

-        Budapest legrégebbi ma is működő zsinagógája rendez nyitott ros hásánát. A világhírű Zorger kántorkórussal, imával, lakomával készül az Óbudai Zsinagóga, annak közössége és rabbija, Köves Slomó és családja. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

-        Újévi lakomával vár az Újbudai, a Vasvári, a Budavári, a Rumbach és a Zsilip Zsinagóga, valamint az Ohel Eszter Imaház is.

-       A Dohány utcai Zsinagógában 18.00 órakor kezdődik az újévi istentisztelet

október 3-án

-       A Zsilip, a Vasvári, az Óbudai, az Újbudai Zsinagógák erre az estére is szerveznek tradicionális lakomákat, amelyekre mindenkit szeretettel várnak.

 

További információ a programokkal kapcsolatban, regisztráció, jegyvásárlás itt elérhető.

A Budapesti Zsidó Hitközség zsinagógáinak újévi imarendje itt érhető el.

FORRÁS: Itt a ros hásáná, a zsidó újév! (enbudapestem.hu)


 

A KLÍMATUDOMÁNY 10 ÜZENETE

AZ ÉLHETŐBB VILÁGÉRT

Mi, a magyar klímatudományban és a kapcsolódó területeken tevékenykedő szakemberek korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat, azzal a céllal, hogy elősegítsük a szükséges pozitív változások felgyorsítását, illetve elindítását, és, hogy tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények alapján az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaival, illetve a problémák kezelési lehetőségeivel kapcsolatban.

1. Szembe kell nézni a problémákkal

    Az emberi civilizáció alapja a Föld bioszférájának működése és a Föld által biztosított véges erőforrások léte, amelybe beletartozik az éghajlati rendszer most veszélybe került stabilitása is. A bioszféra pusztításáért, az erőforrások kimerítéséért, és a már most érzékelhető és egyre súlyosabbá váló éghajlati változásokért elsősorban az emberi tevékenység a felelős, amely minden korábbinál nagyobb léptéket ölt és mértéke folyamatosan növekszik. A 2023-as év rekordmeleg volt a rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta bolygónk egészén és Magyarországon is. 2024-ben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban csak idén július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt. 2024 nyara a legmelegebb volt 1901 óta. Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fokkal meghaladta az 1850–1900-as, iparosodás előtti átlagot, míg Magyarországon a múlt század elejétől 2023-ig 1,53 °C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Mindezek a változások alapvetően érintik környezetünk állapotát, emberi életünk és civilizációnk működésének valamennyi területét. A környezeti folyamatokba az emberi tevékenység számos egyéb módon is jelentősen beavatkozik és negatív változásokat okoz, nem az éghajlatváltozás az egyetlen környezeti probléma.

2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak

Becslések szerint 2050-re az emberiség egyharmadának jelenleg otthont adó területek „élhetetlenné” válhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, de a Föld valamennyi régióját érintik a negatív változások. A legveszélyesebb következményekkel járó változásokat már ma is észleljük, de a jövőben ezek súlyosbodása várható: (1) hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, mely komoly egészségügyi kockázatokkal jár, (2) heves esőzések következtében kialakuló árvizek, villámárvizek, melyek a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítik, illetve hegyvidéki környezetben komoly földcsuszamlásokat, sárlavinákat indíthatnak, (3) a jelentős melegedéssel együtt megjelenő új kártevők a fertőzések és járványok elterjedésével jelenthetnek újabb kihívásokat, (4) száraz időszakok, aszályok gyakoriságának növekedése, amelyek egyrészt az élelmezésbiztonságot veszélyeztetik, másrészt növelik a tűzvészek esélyét, (5) mérsékeltövi viharok, trópusi ciklonok, hurrikánok intenzitás és gyakoriság növekedése, mely a szélviharok révén okoz komoly károkat, (6) mindemellett az épített környezetben és egyéb infrastruktúránkban kiemelt mértékű károkat okozhat az eddig felsorolt veszélyek bármelyikének megjelenése. Az éghajlatváltozás negatív hatásai tehát nemcsak gyermekeinket és unokáinkat sújtják, hanem már minket ma élő embereket, s közülünk is a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, akik a kisgyermekek, az idősek, a krónikus betegek és a legszegényebbek.

3. Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás- csökkentés most azonnal

A fenti hatásokkal kapcsolatban belátható, hogy nem lehet bármekkora mértékű felmelegedéshez alkalmazkodni, az egyén, illetve a társadalom alkalmazkodóképességének korlátai vannak. Az emberi tevékenység több módon is (köztük az üvegházhatású gázok kibocsátásával) fokozza az éghajlatváltozás ütemét és növeli annak kockázatait. Mindezért egyszerre kell hangsúlyt fektetni egyrészt a kárt okozó tevékenységek fékezésére, lehető legkisebbre szorítására, illetve megszüntetésére, másrészt pedig fel kell készülnünk az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra. A környezet pusztítását, az erőforrások felélését, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását rövidtávú, érdemi intézkedésekkel csökkenteni kell, és el kell érni, hogy azok koncentrációja ne növekedjen tovább (klímasemlegesség), ugyanis azok a légkörben felhalmozódnak, egyes fajtáik évszázadokig is megmaradnak, folyamatosan kifejtve felmelegítő hatásukat. Ezért az azonnali, akár alacsonyabb mértékű kibocsátás-csökkentés többet jelent az okozott károk mérséklése érdekében, mint a későbbre halasztott, akár jelentősebb mértékű csökkentési intézkedések.

4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik

Egymásra mutogatás helyett mindenki a saját lehetőségeihez mérten kell, hogy részt vegyen a klímaváltozás elleni fellépésben. A világ országai és régiói között, valamint országokon, régiókon belül is óriási egyenlőtlenségek vannak e tekintetben is. De ha hazánkra tekintünk, a magyarok szegényebb felének környezeti lábnyoma kevesebb, mint fele a világátlagnak, a legtehetősebb egy százaléké viszont annak sokszorosa. Ráadásul a jobb anyagi helyzetben levőknek – legyenek azok országok, gazdasági szereplők vagy egyének – több lehetőségük van a cselekvésre. Miközben a szegényebb rétegek még az életszükségleteik magasabb színvonalú kielégítése céljából esetleg növelni is fogják a kibocsátásaikat (pl. nagyobb mobilitás, rendezettebb lakhatás, egészséges élethez szükséges hőkomfort biztosítása, egészségesebb élelmiszerek), a tehetősebbeknek hatalmas lehetőségeik vannak az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásuk csökkentésében. Megfelelő szakpolitikákkal elő lehet segíteni, hogy a szegényebb rétegek fejlődése se a nagyobb energiafelhasználás irányában történjen. Amennyiben senki más nem változtatna, csak a magyar lakosság leggazdagabb 1%-a csökkentené az energiafelhasználását az EU-s átlagra, Magyarország energiafelhasználása egytizedével csökkenne. Ha pedig a felső egytized tenne ugyanígy, az energiafelhasználás közel harmadával csökkenne.

5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell

Fontos, hogy a klímaváltozás mérséklése, illetve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás ne újabb környezeti problémák előidézésével történjen meg, különben a klímaválság megoldása során csak más területeken idézünk elő nagyobb bajt; például az ökológiai válság súlyosbodását, a természeti erőforrások kimerítését, vagy az élelmiszertermelés ellehetetlenülését. Az emberiség történelme során sajnos sokszor úgy próbált egy adott környezeti problémát orvosolni, hogy közben egy másik területen még nagyobb bajt idézett elő. Mindezért a negatív környezeti hatások mérséklésére és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra irányuló tevékenységeket egymásra tekintettel, egymást erősítő módon kell végrehajtani.

6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk

    Erdeink, mezeink, lápos vizenyős területeink, talajaink óriási szolgálatot tesznek nekünk sok más egyéb mellett azzal, hogy megkötik a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egy részét. Az emberi tevékenység ezeket is veszélyezteti, és kiterjedésüket drasztikusan és folyamatosan csökkenti. Az éghajlatváltozást elszenvedő felszíni és felszínalatti vizek átalakulása, változása hozzájárul az ökoszisztémák degradációjához. Ha nem őrizzük meg aktívan, és nem növeljük a természetes ökoszisztémákkal borított területeinket, sokkal nehezebb lesz a kibocsátások jelentős csökkentése és bolygónk élhetőségének fenntartása. A mezőgazdaság is nyer abból, ha kellően nagy területeken fenntartjuk a természetes ökoszisztémákat.

7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!

Olyan szabályokra van szükség, amelyek a termelés és a fogyasztás minden vonatkozásában átláthatóvá és számszerűsíthetővé teszik az energia- és anyagigényt és az ezek termelésével, használatával és a keletkező hulladék kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést és az ebből fakadó költségeket. Káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.

8. Jóllétet a jólét helyett

A környezeti problémáink okait a globális gazdaság működésben kell keresni, így megoldásokat is annak rendszerszintű átalakításában fogunk találni. Minden fogyasztás energia- és anyagfelhasználást idéz elő, az adott esetben kedvezőbb „zöld” technológiák éppúgy, mint a hagyományosak. Meg kell haladnunk az önmagáért való gazdasági növekedésre épülő szemléletünket. A gazdaság valódi célja az kell legyen, hogy biztosítsa a „jó életet” mindenki számára Földünk természetes megújulóképességén belül. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy közösen megegyezzünk arról, hogy mi az a „jó élet”, amit a környezetünkkel harmóniában tudunk élni anélkül, hogy felélnénk a jövő erőforrásait. Jelenleg ugyanis a jóllét a fogyasztás és anyagi javak növelése mögött háttérbe szorul.

9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül

A klímaválság kezelése során fontos, hogy ne idézzünk elő további társadalmi problémákat, illetve ne súlyosbítsuk a már fennálló egyenlőtlenségeket. Szolidaritásra van szükség a társadalmi csoportok között, hiszen Ferenc pápa szavaival élve „a valódi emberi haladásnak erkölcsi jellege van.” A fejlődésről alkotott vízióink átalakulásra szorulnak, mivel amíg a társadalom egyes rétegeinek túlfogyasztása környezeti és éghajlati problémákat okoz, más társadalmi csoportok számára a méltó emberi élethez szükséges alapvető feltételek sem adottak. Ez az egyenlőtlenség minden társadalmon belül fennáll. Az igazságos klímasemleges gazdasági-társadalmi átállás megvalósításához szükséges beruházások és fejlesztések árát nem lehet a leginkább rászorultakkal megfizettetni, még áttételesen sem. Másrészt fontos, hogy gyermekeink és a mai fiatalok jövőjéért felelősséget vállaljunk, mivel az ő életfeltételeik és jövőbeli lehetőségeik a mi nemzedékünk döntésein és cselekvésén múlnak. A klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért ezekben az években tehetünk, és ha most nem lépünk fel érdemben, azzal egyre nehezebben elviselhető következmények elszenvedésére kárhoztatjuk őket.

10.A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást

Mind az éghajlatváltozás tagadása vagy kisebbítése, mind a felelőtlenül fenyegető és tehetetlenséget sugalmazó üzenetek reményvesztettséget, visszavonulást, tétlenséget okoznak. Minden embernek van módja tenni egy élhetőbb jövőért, hiszen mindenki számos társadalmi szerepében befolyásolja a jövőt; fogyasztóként, választópolgárként, példaképként, befektetőként, munkájában vagy bármilyen egyéb közösségben, másokra is ható tevékenységén keresztül. A megoldásban való sokrétű részesedésünk felismerése a klímaszorongást pozitív, közös cselekvéssé változtathatja.

FATUZSÁLEM

"A tudósok a Bibliában említett "elveszett fát" növesztik titokzatos, 1000 éves mag felhasználásával

A fa gyantáját, amelyet a bibliai szövegekben "tsori"-nak neveznek, az ókori világban nagyra értékelték parfümökben, füstölőkben, szürkehályog-gyógyászatban, balzsamozószerekben és ellenszerekben való felhasználása miatt.

A "Sheba" fa levelei finom szőrszálakkal    Egy Jeruzsálem melletti sivatagi barlangban talált ősi magból nőtt fa gyantája lehet a Bibliában említett gyógybalzsam forrása, állapította meg egy új tanulmány.

A furcsa, körülbelül 2 cm hosszú magot egy júdeai sivatagi barlangban fedezték fel az 1980-as évek végén, és 993 és 1202 között keltezték. Miután évekig próbálták termeszteni a növényt, a kutatók azonosították a "Sheba" becenevű csemetét.

A DNS-elemzés kimutatta, hogy a fa a Commiphora család egyedülálló fajához tartozik, amely Afrikában, Madagaszkáron és az Arab-félszigeten elterjedt, és aromás gumigyantáiról ismert.

A kutatók azt gyanították, hogy a "Sheba" fa a "júdeai balzsam" vagy "Júdea balzsamja" jelöltje, amelyet kizárólag Dél-Levant sivatagi régiójában termesztettek a bibliai időkben.

A júdeai balzsamot széles körben leírták, a hellenisztikus, római-bizánci és posztklasszikus időszakok irodalmában Kr. E. 4. század és a 8. század között.

FORRÁS: Scientists grow ‘lost tree’ mentioned in Bible using mysterious 1,000-year-old seed | The Independent


 

AUTÓTÖLTŐ

"A világ első öntöltő autója hetek múlva kerül piacra - csak napi 40 mérföldet tesz meg, de 48 ezer sofőr már igényelt egyet.

    Az első autó, amely napenergiával öntöltődik, piacra került, és több ezer sofőr alig várja, hogy a volán mögé üljön.

Annak ellenére, hogy az autó csak néhány tucat mérföldet tud megtenni a napelemes technológiával, a járművezetők alig várják, hogy időt és pénzt takarítsanak meg az akkumulátor feltöltésével.

Kedden az Aptera Motors bemutatta új háromkerekű autóját egy San Franciscó-i rendezvényen.

Kíváncsi autórajongók özönlöttek az utcára, hogy megnézzék a furcsa, kétüléses járművet, amelyet "a nap vezet".

Képesek voltak kinyitni a Lamborghini stílusú ajtókat, és felmászni a futurisztikus megjelenésű útra, amelyet a vállalat egy kicsi és gyors repülőgéphez hasonlít.

Az autó naponta 40 mérföldet tud megtenni csak napenergiával működő vezetéssel, ami azt jelenti, hogy a járművezetők napi feladataikat díj nélkül végezhetik.

Az EV képességeit kihasználva az Aptera autó akár 1,000 mérföldet is megtehet egyetlen töltéssel.

Az autó 65%-kal kisebb súlyú, mint más elektromos járművek, és egyedi, áramvonalas kialakítása miatt a modell a többi elektromos jármű által felhasznált energiának csak körülbelül 30%-át igényli.

Az autók a jövő év második negyedévében jelennek meg Chris McCammon, az Aptera tartalmi vezetője szerint."

FORRÁS: World's first self-charging car hits market in weeks - it only goes 40 miles per day but 48k drivers already claimed one | The Sun


 

HIC EST MACHINA!

"A GPT-4 átment a Turing-teszten, állítják a kutatók

További cikkeink...

  1. HAZUDÓS ROBOTOK

Alkategóriák