Hazánk fölé is megérkezett az erdőtüzek füstje

Részletek
Megjelent: 2020. szeptember 13. vasárnap, 17:45
A kaliforniai erdőtüzek füstje a Kárpát-medence fölé sodródott. Több kameránkon is jól látszódott.

 

" Hazánk fölé is megérkezett az USA nyugati partvidékén pusztító erdőtüzek füstje. A füstsávok jól kivehetőek voltak a szombat esti és a vasárnap reggeli műholdfelvételeken, de a felszínről is látható volt a füst jelenléte a felettünk lévő légkörben. 

Napkelte előtt kelet felé tekintve sárgás, a horiztonthoz közelebb barnás, vöröses sávokat lehetett megfigyelni. Fontos megjegyezni azonban, hogy a horizont feletti barnás, szürkés réteg, a légkör alsó 3 kilométer vastag rétegében felhalomozódó aeroszol részecskéknek köszönhetően jelenik meg. Az anticiklonális időjárást jellemző gyenge légmozgás miatt ugyanis nem keveredik át megfelelően a felszínközeli légréteg. Az erdőtüzek füstje nagyobb magasságban, (a LIDAR mérések szerint) 6500 méter fölött utazik az erős magassági szelek szárnyán."

https://www.idokep.hu/hirek/hazank-fole-is-megerkezett-az-erdotuzek-fustjefbclid=IwAR3sOHZXDjBViH86qY9mNNVDPAktaraP7gudmpcsPX1CnDq_019qaGYh65I

 

Elöntötte Szudánt a rekordmagas Nílus

Részletek
Megjelent: 2020. szeptember 10. csütörtök, 14:27
"Történelme egyik legsúlyosabb áradása sújtja Szudánt. A Kék-Níluson még sosem mértek ekkora vízállást.

Hatalmas áradások sújtják Afrika egyik legnagyobb országát, Szudánt. Az esős évszak miatt rekord mértékben megáradt az Etiópiában eredő Kék-Nílus, melynek vízszinte elérte 17,57 méteres magasságot. Ilyen magas vízállást még nem mértek az országban. A Kék-Nílus ráadásul pont a főváros, Kharthoum környékén egyesül a Nílus másik nagy forrás ágával, a Fehér-Nílussal, így ezt a sűrűn lakott térségét különösen súlyosan érinti az áradás.

A megáradt folyó városrészeket öntött el, több mint 100 000 embernek kellett elhagynia otthonát. A hatóságok három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek országszerte."

https://www.idokep.hu/hirek/elontotte-szudant-a-rekordmagas-nilus

 

2020 szeptember 10. Kommentár nélkül...

Részletek
Megjelent: 2020. szeptember 10. csütörtök, 13:45

Félelmetes!

Az alábbi videó például a híres San Franciscó-i Golden Gate hídnál készült szeptember 9-én.

https://twitter.com/sfchronicle?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1303736618436579328%7Ctwgr%5Eshare_3&ref_url=https%3A%2F%2F24.hu%2Ftudomany%2F2020%2F09%2F10%2Fkalifornia-bozottuzek-eg-narancssarga-mad-max-klimavaltozas%2F

Eli Harik wears a mask while gazing at the Bay Bridge and heavy orange skies due to nearby wildfires hanging over San Francisco on Wednesday, September 9 @sfchronicle
 
 
Kép
 
https://twitter.com/sfchronicle/status/1303763177994297349/photo/3

Játsszunk... addig jó, amíg csak játszunk?

Részletek
Megjelent: 2020. szeptember 04. péntek, 09:42

A játékosítás rövid története - GAMIFIKÁCIÓ

"1.. rész - A sztori

A gamifikáció kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az oktatás, szervezetfejlesztés, vagy épp a marketing területén. A módszert nemzetközi szinten nagy rutinnal alkalmazzák, ám hazánkban még csak most kezdenek ismerkedni vele a vállalatok. Az ismerkedéshez viszont szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Végre eljött az idő, hogy megfejtsük, mégis mit jelent ez a módszer, és miért is érdemes alkalmazni. A sorozatunk első részében a gamifikáció történetét mutatjuk be.

  A gamification fogalma hazánkban annyira újszerű, hogy hivatalos magyar megfelelőt még nem találtak hozzá. A legtöbbször egyszerűen gamifikáció vagy játékosítás néven találkozhatunk vele. Több definíció is született már a jelentéséről, de a legjobban talán a következő jellemzés írja le a lényeget:A gamifikáció egy olyan eszköz, amivel az információkat játékos formában tudjuk közölni az élet olyan területein, melyek alap esetben nem tartoznának a játék fennhatósága alá. Mivel a játék egy olyan ösztönös magatartás, mely segíti az információk feldolgozását, az átélt élményeken keresztül azok tárolása tartósabbá válik.

Napóleontól a papírrepülőkig

De vajon mi hívta életre ezt a remek módszert? És miért számít akkora újdonságnak a metódus, mikor az emberek életéhez hozzátartozik a játékösztön mióta világ a világ? Nem szabad azt hinnünk, hogy a gamifikáció korunk sajátossága. Már Napóleon idejében is voltak kezdetleges próbálkozások, amelyek a játék mechanizmusaira alapoztak. A hadseregek élelmezésére a francia belügyminiszter versenyt hirdetett, a nyertes pedig 12.000 frank jutalmat kapott. Hosszú évek sikertelen próbálkozásai után végül Nicolas Appert, serfőzőmester és cukrász találta meg a megoldást. A játéknak köszönhetően már Pasteur előtt feltalálta a pasztőrizálási eljárást, így az ételek több mint 4 hónapon keresztül őrizhették meg a szavatosságukat. Később a reklámszakma egyik meghatározó alakja, Howard Gossage is próbálta kihasználni a játék erejét. Például az 1960-as években egy papírrepülő-versenyt szervezett, hogy egy légitársaságot reklámozzon. Ugyan ezek a próbálkozások inkább az ösztönös megérzésekre hagyatkoztak, de kitalálóik jól ráéreztek, hogy a szórakoztatás kulcsfontosságú, ha az emberek érzelmeire szeretnénk hatni. Korunk és elődeink játékosítási módszerében a legnagyobb különbséget a tudatosság jelenti. Míg korábban csak a megérzésekre lehetett hagyatkozni, mára már tudományos háttér szolgál támaszul, ami bizonyítja: a játékosítás hatékonyabb információfeldolgozást eredményez.

A nagy játéksztori

Az elméleti alapok lefektetését a 20. század pszichológusainak és kutatóinak köszönhetjük. Az előző évszázadban rengeteg értekezés jelent meg, melyek az emberi motivációra, valamint a játék pszichológiájára fókuszáltak. Ezek az értekezések remek táptalajt jelentettek a gamifikáció felszínre töréséhez. 

Charles Coonradt, a gamifikáció ősapja ekkor alapította meg a Game of Work konzultációs céget, majd 1984-ben adta ki azonos című könyvét. Charles Coonradt egy egyszerű kérdésből indult ki: miért költenének az emberek arra, hogy keményen dolgozhassanak, ahelyett hogy ott dolgoznának keményen, ahol megfizetik őket?"

 

https://gamifikacio.blog.hu/2017/04/06/mi_is_az_a_gamifikacio?fbclid=IwAR0jc3-siqzhwq5_r91gJ2zA9ts1bk_ssywmSDJdYQqhIDqq-VimbkqQvcU

 

Miért nem ütköznek össze 80 milliós rajban sem a sáskák? A válasz autókban is jól jöhet.

Részletek
Megjelent: 2020. szeptember 03. csütörtök, 15:07

"Nagyobb eséllyel kerülhetik el az önvezető autók a baleseteket, ha amerikai kutatóknak sikerül továbbfejleszteniük nemrég létrehozott rendszerüket: a sáskák agyának, illetve látásának működését próbálják meg leutánozni.

  Az önvezető autók biztonságához – ami alapfeltétele a tömeges elterjedésének szükséges, hogy az emberi vezetők szintjén, sőt még azoknál hatékonyabban is képesek legyenek ütközések elkerülésére. Ennek elérése érdekében a kutatók igen változatos területen keresik a megoldást a problémára, Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai például sáskák agyát vizsgálják.

A Nature Electronics szaklapban megjelent tanulmányban amellett érvelnek, hogy a sáskák a rovarok között egyedülállóan jól navigálnak nagy tömegben is, melynek hátterében egy látóneuron (Lobula Giant Movement Detector, LGMD) áll. Annak segítségével képesek arra, hogy ne ütközzenek egymásnak még akkor sem, ha épp egy 80 milliós rajban repülnek egyik helyről a másikra – írja az Interesting Engineering.

Az idegsejt a kulcsa annak, hogy az állat a közelben lévők méretének monitorozásával egyfelől érzékeli a köztük lévő távolságot, másrészt a társ(ak) repülési sebességét, és összehasonlítja azt a sajátjával.

Mivel a sáskák összetett szeme miatt meglehetősen nagy látószöggel rendelkeznek, ezek a tényezők elegendőek ahhoz, hogy elkerüljék az egymással való ütközést. Az LGMD által adott reakció ugyanis túl közeli helyzetben arra készteti az állatot, hogy megváltoztassa repülése irányát.  ( Fotó: © Bagosi Zoltán - Fővárosi Állatkert )

Az amerikai tudósok most ezt a biológiai rendszert próbálják minél valósághűbben leutánozni. Ehhez egy 0,001–0,005 milliméter nagyságú, a fény érzékelésére szolgáló receptort sikerült egy kis memórialapkára ültetniük. A megoldás korábbinál kisebb és kevesebb energiát fogyasztó modult és szenzorokat eredményezett, ami a fejlesztők szerint hatékonyabbá teheti az önvezető autók számára a balesetek elkerülését."

https://hvg.hu/tudomany/20200831_saska_szeme_lgmd_idegsejt_onvezeto_auto?fbclid=IwAR3Z7qlMTgftP2PGhm2mCAhPQN7FslQi-AGjxeGr72sfE0Sc3XGIDqDV-Mc

 

Történelmi felfedezés: Ezékiás király palotájára bukkantak Jeruzsálemben

Részletek
Megjelent: 2020. szeptember 03. csütörtök, 14:56

"A 2700 ÉVES PALOTÁT A BABILONI SEREGEK ROMBOLTÁK LE, MAJD TEMETTÉK A FÖLDBE

  Történelmi felfedezés: Ezékiás király palotájára bukkantak Jeruzsálemben Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. 7. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók.

A Jeruzsálem mai óvárosától 2 kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) Jakov Billig vezetésével már tavaly novemberben felfedezte a palota romjait, amikor egy új látogatóközpont alapjait kezdték ásni.

JERUZSÁLEM ELFOGLALÁSAKOR ROMBOLTÁK LE

Doron Spielman, a Dávid Városa Alapítvány vezetője szerint az óváros falain kívüli grandiózus épület megtalálása életre szóló felfedezés. A leleteket bemutató sajtótájékoztatón jelen volt Hili Tropper kulturális miniszter is."

https://www.hetek.hu/cikkek/online/tortenelmi-felfedezes-ezekias-kiraly-palotajara-bukkantak?fbclid=IwAR21zW6BUOH8PzTZ6Fbg-ahA3RL6Kom2KnpCXhsLKkagcwdhKiRkDmdBySg

 

Kommentár nélkül 2020.08.31.

Részletek
Megjelent: 2020. augusztus 31. hétfő, 14:01

2015. 08 .31. Keleti pályaudvar. Megérkeztek...

Öt évvel ezelőtt történt.  (Fotó: -ta)

 

Kommentár nélkül

Részletek
Megjelent: 2020. augusztus 29. szombat, 16:50

Látkép Cameron Parish-ban, Luisianában miután áthaladt a Laura ciklon 2020. augusztus 28-án

 Cameron Parish, Louisiana, Laura ciklon után, 2020. augusztus 28-án. Fotó: Elijah Nouvelage / Reuters 

 

 

"I have a dream" – "Van egy álmom" – A teljes beszéd magyar fordítása

Részletek
Megjelent: 2020. augusztus 28. péntek, 15:34

1963. augusztus 28-án mondta el Martin Luther King a világ egyik leghíresebb beszédét.

 

 " Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek, olyan esemény ez, amely a szabadságvágy legnagyszerűbb megnyilatkozásaként fog bevonulni hazánk történelmébe.
Száz évvel ezelőtt egy nagy amerikai – most az ő árnyékában állunk – aláírta a rabszolga-felszabadító törvényt. Ez a nagy horderejű határozat a reménység messzire ellátszó jelzőfényét villantotta fel olyan néger rabszolgák milliói számára, akiket már elsorvasztott a reménytelenség. Úgy érkezett, mint boldog virradat, mely véget vet a fogság hosszú éjszakájának.
Száz évvel később azonban szembe kell néznünk azzal a tragikus ténnyel, hogy a négerek ma sem szabadok. Száz évvel később a négerek életét még mindig béklyóba verik a faji megkülönböztetés bilincsei és láncai. Száz évvel később a négerek a szegénység magányos szigetén élnek, miközben körbeveszi őket a jólét óceánja. Száz évvel később a négerek az amerikai társadalom homályos zugaiban sorvadoznak, és számkivetettként élnek saját országukban. Ma tehát azért vagyunk itt, hogy a világ elé tárjuk ezt a megdöbbentő állapotot.
Voltaképpen azért jöttünk hazánk fővárosába, hogy beváltsunk egy csekket. Köztársaságunk megteremtői az Alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat nagyszerű szavainak írásával aláírtak egy kötelezvényt, melynek örököse lett minden amerikai. Ez a kötelezvény arra tett ígéretet, hogy minden ember biztosítékot kap az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való elidegeníthetetlen jogára.
Mára kiderült, hogy színes bőrű polgárait illetően Amerika nem tesz eleget a kötelezvényének. Amerika nem tartja tiszteletben szent kötelességét, hamis csekkel fizetett néger népének; olyan csekkel, amely “elégtelen fedezet” megjelöléssel érkezett vissza. Mi azonban nem akarjuk elhinni, hogy az igazság bankja csődbe ment. Nem akarjuk elhinni, hogy azokban a hatalmas páncéltermekben, melyekben a nemzet lehetőségeit őrzik, nincs elegendő fedezet.
Eljöttünk hát, hogy beváltsuk ezt a csekket, mert e látra szóló csekkre fizetik ki nekünk a szabadság és az igazságszolgáltatás biztonságának vagyonát. És azért is jöttünk el e megszentelt helyre, hogy emlékeztessük Amerikát a most rettenetes sürgősségére.
Fényűzés volna kivárni, míg csillapodnak indulataink, vagy ráfanyalodni a fokozatos fejlődés nyugtató gyógyszerére. Most jött el az ideje, hogy valóra váltsák a demokrácia ígéreteit. Most jött el az ideje, hogy a faji megkülönböztetés sötét és kietlen völgyéből kijussunk a faji igazságosság napsütötte útjára. Most jött el az ideje, hogy Isten minden gyermeke előtt kinyissák a lehetőségek kapuját. Most jött el az ideje, hogy eljuttassuk nemzetünket a faji igazságtalanság futóhomokjáról a testvériség kemény kősziklájára.
Végzetes lenne a nemzet számára, ha nem venne tudomást a pillanat sürgetéséről, ha alábecsülné a négerek elszántságát.
A négerek törvényes rosszkedvének e tikkasztó nyara nem múlik el addig, míg el nem jön a szabadság és az egyenlőség éltető ősze. 1963 nem a vég, hanem a kezdet. Ha az ország, szokása szerint, megint visszatér napi foglalatosságához, kellemetlen ébredésük lesz azoknak, akik abban reménykednek, hogy a négerek kiengedték a gőzt, és majd újra megnyugszanak. Sem nyugalom, sem békesség nem lesz addig Amerikában, amíg a négerek polgárjogát nem ismerik el. A lázadás forgószele mindaddig alapjaiban rázkódtatja meg országunkat, míg fel nem kél az igazság fényes napja.
De van mondanivalóm népemnek is, melynek lába alatt ég a küszöb, hogy bejusson végre az igazság palotájába.
Miközben jogos helyünk eléréséért küzdünk, nem eshetünk az igazságtalan cselekedetek bűnébe. Ne a keserűség és a gyűlölet poharából csillapítsuk szabadságszomjunkat. Nekünk mindig a méltóság és a fegyelem magaslatain kell megvívnunk harcainkat. Nem engedhetjük meg, hogy építő tiltakozásunk fizikai erőszakká silányuljon. Újra és újra fel kell emelkednünk abba a fenséges magasságba, ahol a testi erőre lelki erővel tudunk válaszolni.
A négerek közösségében tapasztalható újfajta nagyszerű harci szellem nem vezethet a minden fehérrel szembeni bizalmatlansághoz, mert fehér testvéreink közül sokan – ahogy mai, itteni jelenlétük is bizonyítja – tudatára ébredtek, hogy sorsuk össze van kapcsolva a mi sorsunkkal, és szabadságuk kibogozhatatlanul össze van kötve a mi szabadságunkkal. Egyedül nem mehetünk.
És mivel megyünk, meg kell fogadnunk, hogy előre fogunk haladni. Nem fordulhatunk hátra. Egyesek örökösen azt kérdezik a polgárjogi harcosoktól: “Mikor lesztek végre elégedettek?”
Addig nem lehetünk elégedettek, amíg a rendőri kegyetlenség kimondhatatlan rémtetteinek négerek az áldozatai. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg fárasztó utazásoktól elnehezült testünk nem pihenhet meg az utak mentén álló motelekben és a városok szállodáiban. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg a négerek mozgása alapvetően egy kisebb gettóból egy nagyobb gettóba költözésben merül ki. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg egy Mississippiben lakó néger nem szavazhat, és amíg egy New York-i néger azt hiszi, hogy neki nincs miért voksolnia.
Nem, nem vagyunk elégedettek, és nem is leszünk azok egészen addig, amíg az igazság úgy nem zúdul alá, mint a vizek, s a jogosság, mint a hatalmas áradat.
Nem feledkezem meg róla, hogy vannak köztetek, akiket nagy próbatételek és szenvedések küldtek ma ide. Vannak, akik szűk börtöncellákból érkeztek. Vannak, akik olyan vidékekről jöttek, ahol szabadságvágyukat vad üldöztetés és rendőri kegyetlenkedés fojtja el. Ti vagytok a teremtő szenvedés kipróbált katonái. Abban a hitben folytassátok a munkát, hogy a meg nem érdemelt szenvedésben megváltó erő rejlik.
Mindnyájan azzal a tudattal menjetek vissza Mississippibe, Alabamába, Dél-Karolinába, Georgiába, Louisianába, modern nagyvárosaink nyomornegyedeibe és gettóiba, hogy ez a helyzet valamiképpen meg tud és meg fog változni. Ne merüljünk el a kétségbeesés tengerében.
Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomba.
Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: “Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”
Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.
Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni.
Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.
Van egy álmom.
Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.
Van egy álmom.
Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember.
Ez a mi reménységünk. Ezzel a hittel térek vissza Délre. Ezzel a hittel képesek leszünk kifaragni a kétségbeesés hegyéből a reménység kövét, ezzel a hittel gyönyörű szimfóniává változtatjuk nemzetünk fülsértően hamis hangjait. Ezzel a hittel és abban a tudatban, hogy egy napon szabadok leszünk, tudunk majd együtt dolgozni, együtt imádkozni, együtt harcolni, együtt börtönbe vonulni, együtt kiállni a szabadság mellett.
Ez lesz az a nap, amikor Isten valamennyi gyermeke együtt, új tartalommal énekelheti: “Hazám, én rólad, a szabadság édes országáról énekelek. Ország, ahol atyáink haltak, a zarándokok büszkesége, minden hegyoldalról zengjen a szabadság!”
Márpedig Amerika csak akkor lehet nagy nemzet, ha ez igazzá válik. Zengjen hát a szabadság New Hampshire csodás dombtetőiről! Zengjen a szabadság New York fenséges hegyeiről! Zengjen a szabadság a Pennsylvaniai Allegheny csúcsairól! Zengjen a szabadság Colorado hófedte Sziklás-hegységéről! Zengjen a szabadság Kalifornia kerekded hegyormairól! De nemcsak róluk: zengjen a szabadság Georgia Kőhegyéről is! Zengjen a szabadság Tennessee Őrhegyéről! Zengjen a szabadság Mississippi minden dombjáról és halmocskájáról. Minden hegyoldalról a szabadság zengjen!
Ha szabadság zenghet, ha engedjük, hogy a szabadság zengjen minden faluból és minden falucskából, minden államból és minden városból, akkor közelebb hozhatjuk azt a napot, melyen Isten minden gyermeke, feketék és fehérek, zsidók és pogányok, protestánsok és katolikusok kézen foghatják egymást, s együtt énekelhetik a régi néger spirituálét: “Végre szabadok! Végre szabadok! Hála a Magasságos Istennek, végre szabadok vagyunk!”

http://rabbi.zsinagoga.net/2017/08/29/i-have-a-dream-van-egy-almom-a-teljes-beszed-magyar-forditasa-es-a-teljes-filmfelvetel/

 

Martin Luther King, Jr. : I Have a Dream Speech (1963. 08. 28.)

Részletek
Megjelent: 2020. augusztus 28. péntek, 15:14

 

“I HAVE A DREAM” (1963)

 Martin Luther King JR  I am happy to join with you today in what will go down in history as the greatest demonstration for freedom in the history of our nation.

Five score years ago, a great American, in whose symbolic shadow we stand today, signed the Emancipation Proclamation. This momentous decree came as a great beacon of hope to millions of ( negro) slaves, who had been seared in the flames of whithering injustice. It came as a joyous daybreak to end the long night of their captivity. But one hundred years later, the colored America is still not free. One hundred years later, the life of the colored American is still sadly crippled by the manacle of segregation and the chains of discrimination.

One hundred years later, the colored American lives on a lonely island of poverty in the midst of a vast ocean of material prosperity. One hundred years later, the colored American is still languishing in the corners of American society and finds himself an exile in his own land So we have come here today to dramatize a shameful condition.

In a sense we have come to our Nation’s Capital to cash a check. When the architects of our great republic wrote the magnificent words of the Constitution and the Declaration of Independence, they were signing a promissory note to which every American was to fall heir.

This note was a promise that all men, yes, black men as well as white men, would be guaranteed the inalienable rights of life liberty and the pursuit of happiness.

It is obvious today that America has defaulted on this promissory note insofar as her citizens of color are concerned. Instead of honoring this sacred obligation, America has given its colored people a bad check, a check that has come back marked “insufficient funds.”

But we refuse to believe that the bank of justice is bankrupt. We refuse to believe that there are insufficient funds in the great vaults of opportunity of this nation. So we have come to cash this check, a check that will give us upon demand the riches of freedom and security of justice.

We have also come to his hallowed spot to remind America of the fierce urgency of Now. This is not time to engage in the luxury of cooling off or to take the tranquilizing drug of gradualism.

Now is the time to make real the promise of democracy.

Now it the time to rise from the dark and desolate valley of segregation to the sunlit path of racial justice.

Now it the time to lift our nation from the quicksand of racial injustice to the solid rock of brotherhood.

Now is the time to make justice a reality to all of God’s children.

I would be fatal for the nation to overlook the urgency of the moment and to underestimate the determination of it’s colored citizens. This sweltering summer of the colored people’s legitimate discontent will not pass until there is an invigorating autumn of freedom and equality. Nineteen sixty-three is not an end but a beginning. Those who hope that the colored Americans needed to blow off steam and will now be content will have a rude awakening if the nation returns to business as usual.

There will be neither rest nor tranquility in America until the colored citizen is granted his citizenship rights. The whirlwinds of revolt will continue to shake the foundations of our nation until the bright day of justice emerges.

We can never be satisfied as long as our bodies, heavy with the fatigue of travel, cannot gain lodging in the motels of the highways and the hotels of the cities.

We cannot be satisfied as long as the colored person’s basic mobility is from a smaller ghetto to a larger one.

We can never be satisfied as long as our children are stripped of their selfhood and robbed of their dignity by signs stating “for white only.”

We cannot be satisfied as long as a colored person in Mississippi cannot vote and a colored person in New York believes he has nothing for which to vote.

No, no we are not satisfied and we will not be satisfied until justice rolls down like waters and righteousness like a mighty stream.

I am not unmindful that some of you have come here out of your trials and tribulations. Some of you have come from areas where your quest for freedom left you battered by storms of persecutions and staggered by the winds of police brutality.

You have been the veterans of creative suffering. Continue to work with the faith that unearned suffering is redemptive.

Go back to Mississippi, go back to Alabama, go back to South Carolina go back to Georgia, go back to Louisiana, go back to the slums and ghettos of our modern cities, knowing that somehow this situation can and will be changed.

Let us not wallow in the valley of despair. I say to you, my friends, we have the difficulties of today and tomorrow.

I still have a dream. It is a dream deeply rooted in the American dream.

I have a dream that one day this nation will rise up and live out the true meaning of its creed. We hold these truths to be self-evident that all men are created equal.

I have a dream that one day out in the red hills of Georgia the sons of former slaves and the sons of former slaveowners will be able to sit down together at the table of brotherhood.

I have a dream that one day even the state of Mississippi, a state sweltering with the heat of oppression, will be transformed into an oasis of freedom and justice.

I have a dream that my four little children will one day live in a nation where they will not be judged by the color of their skin but by their character.

I have a dream today.

I have a dream that one day down in Alabama, with its vicious racists, with its governor having his lips dripping with the words of interposition and nullification; that one day right down in Alabama little black boys and black girls will be able to join hands with little white boys and white girls as sisters and brothers.

I have a dream today.

I have a dream that one day every valley shall be engulfed, every hill shall be exalted and every mountain shall be made low, the rough places will be made plains and the crooked places will be made straight and the glory of the Lord shall be revealed and all flesh shall see it together.

This is our hope. This is the faith that I will go back to the South with. With this faith we will be able to hew out of the mountain of despair a stone of hope.

With this faith we will be able to transform the jangling discords of our nation into a beautiful symphony of brotherhood.

With this faith we will be able to work together, to pray together, to struggle together, to go to jail together, to climb up for freedom together, knowing that we will be free one day.

This will be the day when all of God’s children will be able to sing with new meaning “My country ’tis of thee, sweet land of liberty, of thee I sing. Land where my father’s died, land of the Pilgrim’s pride, from every mountainside, let freedom ring!”

And if America is to be a great nation, this must become true. So let freedom ring from the hilltops of New Hampshire. Let freedom ring from the mighty mountains of New York.

Let freedom ring from the heightening Alleghenies of Pennsylvania.

Let freedom ring from the snow-capped Rockies of Colorado.

Let freedom ring from the curvaceous slopes of California.

But not only that, let freedom, ring from Stone Mountain of Georgia.

Let freedom ring from every hill and molehill of Mississippi and every mountainside.

When we let freedom ring, when we let it ring from every tenement and every hamlet, from every state and every city, we will be able to speed up that day when all of God’s children, black men and white men, Jews and Gentiles, Protestants and Catholics, will be able to join hands and sing in the words of the old spiritual, “Free at last, free at last. Thank God Almighty, we are free at last.”

For further reading: Herbert Garfinkel, When Negroes March: The March on Washington…(1969); Taylor Branch, Parting the Waters: America in the King Years, 1954-1963 (1988); Stephen B. Oates, Let the Trumpet Sound: The Life of Martin Luther King Jr. (1982).

https://kr.usembassy.gov/education-culture/infopedia-usa/living-documents-american-history-democracy/martin-luther-king-jr-dream-speech-1963/

 

További cikkeink...

  1. Álmodunk... és ébredünk...

Alkategóriák